2012. július 26., csütörtök

gender direktíva

A nők és férfiak áruk és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését előíró 2004-es uniós irányelv, az úgynevezett "gender direktíva" alól eddig felmentést kaptak a biztosítók, akik a nemek eltérő kockázatossága miatt, eltérő díjszabást alkalmazhattak például a haláleseti életbiztosítások esetén. Az EU Bírósága azonban tavaly hatályon kívül helyezte ezt a felmentést, így 2012 december 21-től már minden biztosítást azonos díjjal kell értékesíteni nemtől függetlenül. Ez várhatóan a haláleseti kockázati biztosítások esetén jelentős díjnövekedést okoz majd a női ügyfelek, és mérséklődést a férfiak számára. 

Mi az a gender direktíva?

Az Európai Unió Tanácsa 2004 decemberében fogadta el a 113-as irányelvet, hivatalosan "a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról". Az EU törvényeknek számító irányelvek (direktívák) közül a "gender direktívaként" is ismerté vált rendelkezés célja, hogy az Unióban a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formáját kiküszöböljék, főleg mivel a nemek közti egyenlőség az EU egyik alapelve. Bár a direktívában a nők és férfiak megkülönböztetésének megakadályozása számos területre vonatkozott, köztük az áruk és szolgáltatások egyenlő elérhetőségére, akadtak kivételek is, így például az egészségügy bizonyos területei, illetve a foglalkoztatás.

Kivételezett helyzetben a biztosítók

A direktíva alól az egyes tagállamok viszont felmenthették saját biztosítóikat 2007 december 21-ig a biztosítási termékek árazása tekintetében, a tagállamok pedig kivétel nélkül éltek is a lehetőséggel (így hazánk is). Ehhez mindössze annyit kellett tenniük, hogy 5 évente alátámasztják a nemek megkülönböztetésének létjogosultságát statisztikai alapokon. A direktíva tehát lehetőséget adott a biztosítóknak, hogy abban az esetben, ha a biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a díj számításában és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője meghatározó volt, akkor a biztosítók élhettek a nők számára eltérő árazás lehetőségével a 2007 december 21-e után kötött szerződéseknél. Leginkább a halálesetre szóló kockázati életbiztosítások, járadékbiztosítások, betegbiztosítások, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) esetén volt tapasztalható érdemi különbség a nemek kockázatai között, árazásban a kgfb piacon azonban mára alig tapasztalható eltérés férfi és női díjak között, a baleseti statisztikák eltérése ellenére. A nők javára egyedül a halálesetre szóló életbiztosítások esetén egyértelmű a kedvezményezés, ami egyáltalán nem meglepő. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama csaknem nyolc évvel alacsonyabb a nőkénél, s ez a különbség csak a hatvan évet már megélt ügyfelek esetében csökken számottevően, pont abban az életkorban, ami a kockázati életbiztosítások esetében közel jár az életbiztosítás megkötéséhez még szóba jöhető maximális életkorhoz, vagy túl van azon.